A rohani Éomer naplója
2005.05.16. 01:56
A rohani Éomer naplója
Ma: Na, végre van egy kis szabadidőm, hogy naplót írjak. Eddig az a nyálgép Théodred nem volt képes békén hagyni. “Éomeeer, játssz velem!” “Éomeeer, csutakold le nekem Táltoskát!” “Éomeeer, unatkozom!” A papa azt mondta, ha rendesen tanulok a katonai főiskolán, Seregvezér lesz belőlem, erre itt dajkálom ezt a szerencsétlent. Komolyan, a király nem vette észre, hogy én a fiával ellentétben felnőttem?
Néhány nap múlva: Jött egy pasas, azt mondta magáról, dalnok. Valami Meduseld Manson vagy hogyhíjják. Elég fura a felemás szemeivel. És elég furán néz Éowynra is. Jaj, ne! “Éomeeer, lovacskázni akarok!”
24. nap: Théoden megkedvelte ezt a Meduseld Mansont. Pedig nem is szokott énekelni, inkább sziszeg a király fülébe. Meg fényérzékeny, úgyhogy el kellett oltani a fáklyákat a csarnokban.Pedig állítólag csak egy szimpla közember, és Prímának hívják. Az előbb észrevettem a húgomat, amint megpróbálta megsuhogtatni a kardomat. Sikeresen kettéhasította a függönyt, és a ruhái szegélyét is megrövidítette úgy fél méterrel. Persze lehet, hogy ez volt a szándéka. A divat kiszámíthatatlan.
26. nap: Azt írta a The Edoras Times, hogy Középfölde legmenőbb fickója egy Aragorn nevű ember. Mától nem mosok hajat. Az a hibbant Manson egyszerre használ hagyományos meg L’Urukhai sampont, nem csoda, hogy olyan ramatyul néz ki. Most már tuti, hogy Éowyn bejön neki.
Később: Théodredet elküldték csatázni a Vas-folyóhoz, engem meg ideiglenesen kineveztek Seregvezérnek! Jesssz! Majd meglátjuk, mire megy a kis ficsúr nélkülem. Lefogadom, hogy a kapuig sem jut el a páncéljában.
27. nap: Mi a fenét csinál Manson a sötétben a királlyal? Nekem aztán nem tudja bemesélni, hogy a legújabb számának a szövegét írják! Csak annyit hallottam, hogy “Gandalf csúcsos süveg-trükkje nuku ehhez képest…”
28. nap: Théodred meghalt. A külsőm viszont férfiasan tökéletes. Fogadtam Éothainnal az Aranycsarnok két tetődarabjába, hogy jövőre én leszek a legmenőbb fickó. Ha így folytatjuk, lassan Zsúpfedélcsarnok lesz, de a királyt ez már úgysem érdekli.
Később: Fú, beszóltam Mansonnak, mint állat. Segítséget akart kérni Éowyntól a dalszövege egyik sorához. Éwy kicsit zabos volt, hogy ő is meg tudja védeni magát, de csak maradjon a mosogatásnál.
29. nap: Théoden úgy néz ki, mint aki 3 óráig ült a sminkszobában. Mondtuk neki, hogy elpatkolt a trónörökös, erre engem elküldtek a seregemmel orkvadászni. Éljen! Végre megmutathatom lehengerlő Seregvezéri képességeimet! A hajam egyre menőbb.
30. nap: Grááá! Ezt nektek, orkok! Jól elintéztem őket az erdő határán. Na jó, a seregem is ott volt, de a sztár vitathatatlanul én voltam. Pedig egyszer majdnem ledobott a lovam. Hirtelen felugrott, egy földdarab meg elkezdett sikítani. Hallottam már beszélő fákról, de ez a visítozó föld még nekem is új.
Később: Éhes vagyok… Nem csak én… Az egész sereg… Itt egy csomó ork hulla…
31. nap: Húha, még ma is száll a füst a szalonnasütés helyéről. Hiába, kell a legényeknek az energia. Visszavágtatok a győzelem hírével Edorasba.
Később: Mentünk a domboknál nyugaton, erre ránk ordít egy hajléktalan. Elég rámenős volt, úgyhogy körbekerítettük. Volt vele egy jó szalonnás törpicsek, meg egy csontig lerágott szőke madárijesztő. Villogtattam humoromat a mikro-fickónak, erre a vékony srác jól bepipult. Ekkor veszem észre, hogy a hajléktalan fószer valójában Aragorn, a “menő” fickó. Gyerekeket keresett, állítólag a marha orkokkal együtt mentek. Ez hülyének néz?! Nem voltak ott gyerekek, csak tudom, hisz én öltem meg mindegyiket. Izé, nem egészen, de ez most mindegy. Adtam nekik lovakat. A dagadt úgy fél tőlük, mint Théodred a játék katonáktól. Utána akartam mondani nekik, hogy megyünk vissza az Aranycsarnokba, de egy rövidgatyás ember azt üvöltözte, hogy északra megyünk. Ha ő mondja…
32. nap: Ez hihetetlen, tényleg elmentünk északra. Onnan jöttünk! Ahányszor megpróbáltunk dél felé fordulni, egy csapat technikus visszatessékelt.
36. nap: Jött a Zsufazekés, épp elért minket, mielőtt egyenesen ellovagoltunk volna a Ködhegységbe. Azt mondja, meg kell mentenünk a világot. Hahh, nem csoda, hogy rám gondolt.
37. nap: Győzelem, jeee! Annyira Seregvezér voltam, ahogy leszáguldottam a domboldalon és levágtam 4000 orkot, hogy csak na.
Később: Aragorn nyilatkozott az újságíróknak. A Kürtvári Krónika a tudósításban lehagyott három nullát az orkjaim számából. Hülye újságírók. Hülye Aragorn.
|